Látnivalók a Rákóczi-várban

A Zempléni Múzeum a belső vár keleti szárnyának első szintjén található, bejáratához szépen helyreállított reneszánsz kőlépcső vezet. Egy szerencsi múzeum alapításának gondolata a 60-as években vetődött fel.

1965-től megkezdődött a helytörténeti gyűjtőmunka, amelyre a lakosságot is mozgósították, s amelyben nagy szerepe volt az Angyal Béla vezette honismereti szakkörnek.

1967. július 15-én Dr. Petrikovics László fogorvos, ismert műgyűjtő adománylevelében több ezer képeslapot, ex librist, könyveket, régészeti, néprajzi, képzőművészeti tárgyakat ajánlott fel a településnek.

A múzeum 1968. december 3-tól kezdte meg működését, és többszöri költözés után 1991 októberében foglalta el végleges helyét a történelmi falak között.

2013. január 1-jétől a múzeum átkerült Szerencs Város Önkormányzatának fenntartásába, önállóan gazdálkodó költségvetési szervként működik tovább. Az intézmény tevékenysége megőrizte korábbi jellegét, területi múzeum minősítést kapott, s hozzá kapcsolták a Szerencsi Cukormúzeumot is tagintézményként. Szerencs és környékének történeti, régészeti, néprajzi és képzőművészeti örökségének gyűjtésén túl az intézmény fő profilját továbbra is a nemzetközi hírű képeslap-gyűjtemény és a jelentős exlibris kollekció gondozása képezi. Ugyanakkor fontos szerepet kíván vállalni a hazai édesipar: a cukor- és csokoládégyártás emlékeinek összegyűjtésében és feldolgozásában is.

A képes levelezőlap egy olyan nyomdatermék, amelynek az elsődleges funkciója az üzenetközvetítés. Arra szolgál, hogy a feladó által elküldött üzenet - a posta mindenkori szabályai szerint bérmentesítve, nyitott formában, a posta közvetítésével - eljusson a címzetthez. Illusztrált oldalát nyomdai vagy fotografikus eljárásokkal készítik, és sokszorosítva, nagy példányszámban kerül üzleti forgalomba. A képeslap azonban több, mint egy egyszerű postatermék, hiszen az előoldala értékes képeket, a hátoldala pedig fontos írásos információkat tartalmazhat.

Kiállítás célja, hogy felhívjuk a figyelmet erre az érdekes kordokumentumra. Bemutatjuk történetét, megjelentetésének körülményeit, régi és újabb funkcióit.

A 17. század elejétől felemelkedő, egyre nagyobb vagyonnal és tekintéllyel rendelkező Rákóczi család és a hegyaljai mezőváros, Szerencs története több ponton összekapcsolódik.

A Rákóczi család a Bogát-Radvány nemzetség leszármazottja. A Rákóczi nevet a nemzetség egy Balázs nevű tagja használta először 1328-ban. Szűkebb pátriájuk évszázadokon át Zemplén vármegye volt.

A család vagyonának és az ezzel járó tekintélynek megalapozója Rákóczi Zsigmond volt. Ő korának legnagyobb ívű politikai karrierjét futotta be. 1544-ben egy kisbirtokosi családba született, de ügyes pénzügyi manővereinek és jó házasságainak köszönhetően nagy kiterjedésű és jelentős birtokok, várak, kastélyok ura lett, s életének utolsó időszakában Erdély fejedelmévé választották.

A 15. század végén mezővárosi rangot kapó Szerencsnek török hódoltság időszakában fontos földrajzi-stratégiai szerepe volt. A Némethy Ferenc tokaji várkapitány által építtetett erődítmény mellett jelentőségét az adta, hogy a hegyaljai borvidékhez tartozott. Rákóczi Zsigmond a tokajiból kiszakított szerencsi uradalom zálogbirtokát 1583-ban kapta meg, s ez 1603-ban a család örökös tulajdona lett. Itt építette meg Zsigmond a Rákócziak első várerődítményét. Itt születtek fiai: György, (a későbbi erdélyi fejedelem), Zsigmond és Pál. Több évtizeden át, (egészen 1616-ig) Szerencs volt a Rákóczi-birtokok központja. Végső akarata szerint ide temették el az első Rákóczit, aki Erdély fejedelmi címét is viselte.

Fia, I. Rákóczi György életében is fontos szerepet töltött be, hiszen ez volt születésének és nevelkedésének színhelye. Házasságkötése után ugyan Sárospatak átvette az irányítást, a fejedelem mindig figyelt a katonai funkciói mellett jelentős uradalmi központi szerepét betöltő Szerencsre. Az 1644-es ostromát követően elrendelte a vár teljes felújítását.

Rákóczi György és utódainak idején a család vagyona hatalmasra gyarapodott, ennek megfelelően Szerencs jelentősége csökkent. A század végéig helyőrség tartózkodott a várban, de a török kiűzése után végvári szerepe megszűnt. Ugyanakkor a gazdasági funkciója megmaradt, vadászkastélynak is szívesen használták a család tagjai.

II. Rákóczi Ferenc is többször időzött a már helyőrség nélküli várkastélyban. Az építmény a kuruc szabadságharc idején újra fontosabb szerepet kapott, a fejedelem és kísérete gyakran tartózkodott itt 1708 és 1709 során, s átépítését is elrendelte.

A szatmári béke után néhány évvel, 1715-ben rendezte az udvar a Rákóczi birtokok sorsát. Rákóczi Ferenc részét elkobozták, de a hatalmas vagyon fele testvére, Julianna kezén maradt. Így a szerencsi uradalom felét is Rákóczi Julianna, illetve férje révén az Aspremontok örökölték. Bár a későbbiekben az uradalom tulajdonosai változtak, a Rákóczi-korszak emléke mégis fennmaradt: az évszázadok folyamán a várat mindig Rákóczi-várként. Szerencs lakossága napjainkban is büszke e kötődésre, és méltóképp igyekszik őrizni a nagy történelmi család emlékét.

Állandó kiállításunk eredeti, elsősorban régészeti feltárásból származó tárgyak tárgyak, és rekonstrukciók segítségével idézi fel a Rákócziak korát. Fegyverek, használati eszközök, kerámiacsempék mellett bemutatjuk a fejedelemnek, és második feleségének, Gerendi Annának az ünnepi viseletét is. Megemlékezünk a szerencsi vár építésének különböző korszakairól is, melyet leglátványosabban a vár makettje szemléltet.

Fery Antal grafikusművész a 20. századi magyar grafika egyik jeles alkotója, kedvelt műfajának a fametszés technikájával készült kisgrafikának kiváló, és igen termékeny mestere. Neve hazai és nemzetközi viszonylatban is ismert, kiváltképp az ex libris-gyűjtők népes táborában.

Az 1908. június 12-én született Fery Antal családjának tizedik gyermeke volt. Édesapja, Fery Altó gyári munkásként került Szerencsre, de sajnos a család hamar elveszítette az édesapát. Hasonlóan testvéreihez Fery Antal is a szerencsi cukorgyárban kezdett dolgozni, de felettesei felfigyeltek a mindig és mindenütt rajzoló fiúra, lehetővé tették, hogy 1927-től művészeti tanulmányokat folytasson Budapesten. Az Iparművészeti Iskolában Simay és Helbing tanárok voltak a mesterei.

1935-ben nyerte el a grafikusi oklevelet és eleinte főként reklámgrafikával, plakátok és bélyegtervek készítésével foglalkozott. Első kisgrafikáit – Varga Nándor Lajos irányítása alatt – 1939-ben készítette. Mire belelendült ebbe a műfajba, kitört a második világháború. Az ex libris gyűjtése stagnált, majd a háború végére teljesen elhalt, az exlibris-egyesületek feloszlottak. A művész a könyvjegyeivel egyetlen alkalommal, 1943-ban még szerepelt a Műcsarnok kiállításán, azonban a háború forgószele őt is elragadta, katonai behívót kapott. Grafikusi képesítése miatt a vezérkarnál teljesített szolgálatot, egyszerű közlegényként térképeket rajzolt. Amikor alakulatát a hadi események miatt Nyugatra telepítették, ő is Németországba került, majd hadifogságba esett. Hazatérésekor a megtorlás nem maradt el: bár felróható vétke nem volt, mégis négy esztendeig rendőri felügyelet alatt állt. A büntetés oka az a két antibolsevista plakát lehetett, melyeket a negyvenes években készített. Kollektív műteremben dolgozott, hozzá hasonlóan megbélyegzett művészek társaságában, "dekorációs" munkákon.

Csak az ötvenes évek közepén kezdett újból kisgrafikával, exlibrisszel foglalkozni.

1959-ben újjászületett a KBK - a Kisgrafika Barátok Köre -, és ezzel az egész terület tevékenysége fellendült. (1978-tól haláláig a KBK elnöke volt).

Fery Antal művészi tevékenységéve sok könyv és folyóirat foglalkozott, számos egyéni kiállítása volt (Budapest, Prága, Moszkva, nagyobb magyar városok, stb.) és közös exlibris kiállításokon vett részt. Nemzetközi díjakat is nyert, sok nemzetközi exlibris kongresszuson vett részt.

Tiszta stílusa mentes minden mesterkéltségtől – írja egyik méltatója, dr. Soós Imre –, hű maradt realista látásmódjához, nem engedett az absztrakt vonzásnak, és nem kívánt sohase szürrealista lenni.

Fery Antal szerény, jó humorú ember és művész volt. Számára grafikát vagy fametszetet készíteni a nagy-nagy örömöt jelentett. Jelszava a német ősnyomdászoké volt: irtsd a feketét (azaz könnyítsd meg a nyomtatást). Ez teszi világossá, érthetővé lapjait.

A szerencsi Zempléni Múzeum felvállalta, hogy kiadja alkotásainak a jegyzékét. A 2005-ben megjelent kötetben a művek felsorolása mellett tanulmányok is szerepelnek.

Fery Antal életművét a szerencsi Zempléni Múzeum 1992 óta állandó kiállításon mutatja be, amelyet 2002 óta megújított formában ismerhet meg a művészetpártoló közönség. A tárlat a művész legkiválóbb alkotásait tárja a látogatók elé, tematikus csoportokba rendezve.

Rákóczi Zsigmond egész alakos kőszobra a szerencsi Rákóczi vár északi bejárata mellett áll. Szathmáry Gyöngyi szobrásznő az erdélyi fejedelmet szokatlan, kissé irreális ábrázolásban formázta meg. Rákóczi Zsigmond köznemesi családban született Felsővadászon 1544-ben, vagy 1554-ben.

Apja, Rákóczi János Zemplén vármegye alispánja volt, Zsigmond a Rákóczi család vagyonának megalapózója, a dinasztia elsõ fejedelme. Ifjúkorában Miksa király szolgálatában harcolt a török ellen. Szendrei, majd 1587-ben egri fõkapitány. Részt vett a füleki és szikszói török elleni gyõztes csatákban, gyõzelmeiért bárói címet kapott.

1604-tõl Bocskai István híve, Erdély tejhatalmú kormányzója és generálisa. 1607. február 8-án, a gyulafehérvári országgyűlés fejedelemmé választotta, de egy év múlva lemondott a hatalomról, Báthory Gábor javára, hogy elkerülje a polgárháborút. 1608-ban halt meg, a szerencsi református templomban temették el.

A szerencsi vár építése Rákóczi Zsigmond anyagi támogatásával zajlott kb.15 évig, halálával viszont lezárult Szerencs várának fényes korszaka. Fiai már Sárospatakon építkeztek. Az õ anyagi támogatásával jelent meg Károlyi Gáspár fordításában a Vizsolyi Biblia is.